Érd kulturális életében az Érdi Galéria tárlatai és művészetszervező tevékenysége régóta fontos szerepet tölt be. Ha fogalmazhatok így: maga „a hely szelleme” is ezt diktálja. Hiszen tudjuk, hogy már jóval a 2011-es önkormányzati felújítás és az Érdi Galéria megnyitása előtt ezt az épületet és a benne lakókat történelmi idők és a kulturális hatások formálták. Az utolsó lakójáról, dr. Gesztelyi László állatorvosról elnevezett Gesztelyi-ház a most a Földrajzi Múzeumnak helyet adó egykori Pelikán-fogadó, későbbi Batthyány–Sina–Wimpffen kúria egyik melléképülete volt. A 19. század végi lakóépületté alakítás előtt hosszú ideig istállóként, illetve cselédszállásként is szolgált, majd sorsára hagyták. Amikor a Műemlékvédelmi Hivatal 1997-ben feltárta a már megviselt épületet, sok érdekes dolog mellett előkerültek annak a selyemkárpitot utánzó díszítőfestésnek a nyomai, amely rekonstruálva itt, a kiállítóteremben is megcsodálható.

A Gesztelyi-ház a maga idején fogalom volt, az itt működő szalonban, társas összejöveteleken az érdi szellemi élet színe-java megfordult a 20. század vérzivataros évtizedeiben. A névadó Gesztelyi László 1926-ban költözött Érdre. A körzet állatorvosaként, sőt megyei vezető állatorvosként dolgozott, később a Földművelésügyi Minisztériumban vállalt hivatalt. 1945 után, egészen a kommunista hatalomátvételig a koalíciós érdi Nemzeti Bizottság jegyzőjeként segítette az újjáépítést és a közigazgatás megerősítését. A kulturális élet szervezése is részben hozzájuk tartozott, Gesztelyi a Szabadművelődési Tanács társelnöki tisztét is betöltötte. Mivel maga is költő volt s verseskötete jelent meg, egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig szívén viselte a város művelődését, hasonlóan gondolkodó ismerőseivel rendszeresen összegyűltek eszmét cserélni ebben a házban. Amikor tehát Érd városa felújította és az Érdi Galériának átadta, az épület legjobb hagyományait is újra kívánta éleszteni.

Szorosan ide kapcsolódik egy másik, immár mozdíthatatlan tradíció: csaknem negyedszázada rendezik meg a Téli Tárlatot az Érdi Galériában. A Galéria hagyományos évadnyitó kiállítása az érdi művészeti élet sarokpontja.

Ez a tradíció azért különleges, mert a megújulást hozza érzékelhető közelségbe. Egyrészt egy új év kezdetét jelzi. Másrészt itt mindig friss alkotásokkal, új megközelítésekkel, sőt gyakran pályakezdő vagy első alkalommal benevező képzőművészekkel is találkozunk. Harmadrészt pedig a tárlat képei, szobrai egymással is mindig új kapcsolatba kerülnek.

Így a Téli Tárlat nem más, mint a hagyomány és a megújulás lehető legjobb kombinációja.

A legjobban persze mi járunk ezzel: a közönség. Hiszen az Érdről és környékéről (Diósd, Tárnok, Sóskút, Törökbálint, Százhalombatta, Pusztazámor) érkező alkotások az ezeken a településeken születő új alkotások keresztmetszetét mutatják meg nekünk.

Hivatásos művészek és művészet-tanárok, sőt autodidakta alkotók is rendre jelentkeznek erre a seregszemlére. A szakértő zsűri által kiválogatott és a Galéria kiállítóterében nagy műgonddal elhelyezett munkák mind az utóbbi 1-2 évben, sőt akár 1-2 hónapon belül keletkeztek. Így dacára a stílusok és a felhasznált anyagok, technikák sokszínűségének, egy dologban biztosak lehetünk: az érdi művészek és a szomszédos falvak, városok alkotóinak legfrissebb ötleteit, gondolatait tükrözik.

Most, a Magyar Kultúra Napjának előestéjén ez teszi igazán ünnepivé az Érdi Galéria évadnyitó tárlatát. A február 19-ig megtekinthető grafikák, festmények, szobrok arról tanúskodnak, hogy Érden tartós és élő a művészet jelenléte, hogy városunk tele van megújuló energiákkal. És arról is, hogy szoros, kölcsönös és bizalmas viszony fűz minket össze vidékünk többi lakójával, tájával.

Ez egy igazi közösség, és én ebben látom a művészet emberfeletti erejét: a közösségteremtésben. Szeretettel köszöntöm Érd művészetszerető polgárait! Köszöntöm a kiállító művészeket és vendéglátónk, a Galéria munkatársait! Egyúttal szeretném megköszönni Balázs Sándornak és Rédai Erzsébetnek, hogy szóval és zenével segítenek nekünk megérteni az alkotásokat, és jobban elmélyülni a hangulatukban, atmoszférájukban! Ezt a célt a szemünk előtt tartva kívánok Önöknek kellemes, jó hangulatú estét! Érezzék jól magukat, élvezzék a látványt és a jó társaságot!